Pincészet
Studio

A borászatról

Gazdaságunk az észak-bácskai homokvidéken, Horgos határában található. Ez egy családi vállalkozás, mely az ezredfordulón kezdett terebélyesedni. Ekkor döntöttünk úgy, hogy a hobbi borászkodást és gyümölcstermelést komolyabbra fordítjuk. Elkezdtük felvásárolni a környékbeli kis földparcellákat és újratelepítettük őket; fele-fele szőlővel és kajszibarackkal.

Mára ez a terület eléri a nyolc hektárt, amelyből közel négy hektáron termelünk kilenc féle szőlőt: Kövidinka, Rajnai rizling, Chardonnay, Piros szlanka, Cabernet Sauvignon és Franc, Kék Burgundi, Kékfrankos és Hamburg Muskotályos.

E szőlőfajtákból, a piros szlankát kivéve, mindből bort készítünk. Az évek során, ahogy termőre fordulnak a telepítéseink, egyre több bort tudunk készíteni, így a piacot is elkezdtük kialakítani a termékeink értékesítéséhez.

Borainkat reduktív eljárással, gondos odafigyeléssel és odaadással készítjük, így sikerül megőriznünk a homoki borok frissességét és gyümölcsösségét. E tulajdonságok méltóvá teszik borainkat, hogy – a fogyasztók poharába kerülve – szebbé tegyék a pillanatokat.

Kövidinka

A Kövidinka származása pontsan nem ismert, de minden bizonnyal magyar eredetű, és így őshonosnak tekinthető fajta, többnyire a régi Osztrák-Magyar Monarchia egykori területén termesztik. Bogyói kicsik, gömbölyűek, zöldespiros színűek, napos oldalukon pirosabbak, hamvasak, lédúsak. Késői érésű termését a betakarítás legvégén, oktober végén, november elején szüretelik, rendszerint amikor már a lomb sincs a tőkén. Egészséges fürtjei a padláson szalma között tárolva hónapokig eltarthatók, és a bogyók vizet veszítve ráncosakká, valamint édesebbé válnak. Bora könnyű, vékony, gyakran lágy, kellemes, fajtajelleges zamatú, kiváló asztali bor.

^

Rajnai Rizling

A világban ha a “Rizling“ nevet említik, akkor általában a Rajnai rizlingre gondolnak. A Rajna vidékéről származik, igen régi fajta, amelyet egyesek szerint már a rómaiak is termesztettek. Németországban uralkodó fajtának számít, de termesztik az összes európai szőlőtermesztő országban, sőt a kontinensen kívül is. Bogyói kicsik, gömbölyűek, sárgászöld szinűre érnek, lédúsak, a napos oldalukon rozsdásodók. Hosszú tenyészidejű, szeptember végén, október elején érik, viszonylag magas savtartalommal. Bora páratlanul finom illatú és zamatú, testes, kemény karakterű, de finom sav összetételű.

^

Chardonnay

A Chardonnay francia eredetű fajta, azonban a világ minden részén termesztik, tehát világfajtának nevezhető. Bogyói kicsik, gömbölyű formájúak, fehéreszöldek, alig hamvasak, lédúsak, ropogósak, jellegzetes a zamatuk (fűízhez hasonló). Korán fakad és virágzik, szeptember első felében, közepén érik. A termés cukortartalma jó évjáratokban meghaladja a 20 mustfokot. Bora kemény karakterű, de finom savérzetű, fajtajelleges zamatú, telt.

^

Piros Szlanka

A Piros szlanka (Piros magyarka) valószínűleg Bulgáriából származó fajta. Magyarország egyik legelterjedtebb tömegborszőlő-fajtája volt. Bogyói középnagyok, megnyúlt gömbölyűek, feltűnően hamvasak, kékespiros színűek. Bora egyszerű, lágy, illatban és zamatban egyaránt szegény, asztali minőségű.

^

Cabernet Sauvignon

A Cabernet sauvignont Franciaországban már régóta termesztik. Az egész világon elterjedt világfajta. Hosszú tenyészidejű, későn érő. Október elején szüretelhető. A bogyók cukortartalma ekkorra rendszerint eléri a 20 mustfokot, vagy meg is haladja azt. A bogyói kicsik, sötétkékek, feltünően hamvasak, lészegények, jellegzetes “fűízűek”. Bora szép színű, finom illatú, magas extrakttartalmú, sajátos zamatú, gazdag cseranyagú, kellemesen fanyar, bársonyos, harmonikus, kiváló minőségű.

^

Cabernet Franc

A Cabernet franc egy régi fajta, melyet már az 1600-as években jol ismertek és kedveltek. Az egész világon elterjedt, úgy nevezett világfajta. Hosszú tenyészidejű, későn érő. Október elején szürtelhető, általában magas cukortartalommal. Bora szép szinű, fajtajelleges, kellemesen fanyar, bársonyos, testes, kiváló minőségű.

^

Kék Burgundi

A Pinot noir (Kék burgundi) a legrégebbi, már az ókorban ismert fajták egyike. Őshazájának Franciaország tekinthető, ahol igen régóta termesztik. Szeptember végén, október elején szüretelhető 18-20 mustfokkal. Bora szép rubinvörös színű, finom zamatú, kellemes csersavtartalmú, kissé kemény, a több évig tartó érlelést meghálálja. A világhírű champagne-i pezsgő alapanyagát javarészt ez a fajta adja.

^

Kékfrankos

A Kékfrankost többnyire a régi Osztrák-Magyar Monarchia egykori területén termesztik. Bogyói kicsik, gömbölyűek, sötétkékek, lédúsak, közömbös ízűek. A középérésű fajták csoportjába tartozik. Szeptember végén érik, de általában később szüretelik nem túl magas cukortartalommal. Bora fajtajelleges, kellemes zamatú, testes, fanyar, csersavban gazdag, kemény karakterű, de az érlelés során elfinomodik. Színanayagtartalma még gyengébb évjáratokban is kielégitő.

^

Hamburgi Muskotály

A Hamburgi muskotály származása ismeretlen, egyesek szerint az Alexandriai muskotály és a Frankentali keresztezésével jött létre.Világszerte ismerik és termesztik. A legfinomabb kék bogyójú, muskotályos ízű étkezési szőlő. Bogyói nagyok, oválisak, finom muskotályos ízűek, ropogós húsúak, üdítő savtartalmúak. Hosszú tenyészidejű, késői érésű fajta, de rendszerint még jól beérik. Szeptember végétől, október elejétől fogyasztható. Cukor-sav összetétele kedvező, ami páratlanul finom muskotályos zamattal párosul. Bora fajtajelleges, erősen muskotályos jellegű, színanyagban szegény.

^